Swift dízel menetpróba

Piroska és Dörmi

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás keleti tengeren túl, az óriási betondzsungel kellős közepén megszületett Piroska. Színes kis ruhájában csinosan feszített a városi forgalomban. Ha anyukája megkérte elhozta a testvérét az oviból, bevásárolt a piacon a hétvégi ebédhez, eljutott addig nem látott távoli városokba is. Viszont nagymamáját a messzi-messzi erdőben nem tudta minden alkalommal meglátogatni, amikor akarta, mert a benzinkutas farkas bizony drágán mérte a 95-ös benzint. Ezért Piroska gondolt egyet és Dörmi barátja segítségét kérte. Dörmit nem kell etetni a csúnya farkas drága benzinjével, de ennek ellenére erős és kitartó, valamint kevés gázolajat fogyaszt. Így Piroska Dörmivel már bármikor elmehetett a nagyihoz, hiszen ilyen olcsón még nem utazott sehová.

Ha a kedves érdeklődő még nem veszítette el teljesen a fonalat és nem lapozott tovább, a képzavaros modern mese után megismerkedhet a dízel Swiftel és a menetpróbán szerzett tapasztalatokkal.

A Suzuki Swift GLX felszereltségű verzióját talán már nem nagyon kell bemutatni. Szerepelt Ő már jó sokat mindenféle médiában, kiállításon, forgott a kifutón a fotósok között eleget. Sok-sok benzines testvére az utak egyik legnépszerűbb szereplője. Piroska viszont más, mert Dörmi, a dízelmotor ott feszít a motorháztető alatt. Így hát figyelmünket inkább Dörmire érdemes fordítani, hiszen Ő nem egy közismert tagja a családnak. Pedig lehetne, de mivel sokat morog, mint az a bizonyos törpe, hát sokan nem tudnak vele mit kezdeni. Pedig érdemes lenne odafigyelni rá. Amíg Piroska keleti ősökkel büszkélkedhet, addig Dörmi ereiben bizony déli vér csordogál. Az olasz csizma olajbogyós, napsütötte földjéről, a Fiat gyárából érkezett az 1,25-ös DDIS jelű dízelmotor. A gyári adatok szerint 69 LE és 170 Nm forgatónyomatékot leadni képes motor került a Swiftbe. Egy ekkora autóhoz az adatok ismeretében elégséges energia áll rendelkezésre a lendületes mozgáshoz.

Dörmi hidegen jó dízeleshez méltón belemorog az utastérbe. Jelzi, Ő is itt van ám! De így hidegen sem kellemetlenül zajos. Kicsi melegítést követően indulás. A benzines motoroktól eltérően, főleg hidegen, nem érdemes taposni a gázpedált, mert nem fog kilőni a mellékutcáról a forgalomba. Inkább megfontolt duhajként teszi a dolgát. Húzatni az egyest teljesen felesleges, inkább a kettes fokozatban érdemes ezzel próbálkozni. Érdekes módon a már meleg motor egyesben teljesen más módon reagál a gázadásra, mint hidegen. A téli fagyos időben ezért ajánlatos elindulás előtt az üzemmeleg állapotot megvárni. Felmelegedve már egyesben is jobban húz, de közel sem azonos gyorsulást produkál, mint egy benzines 1,3-as. Kettes és hármas fokozatban azonban nagyon szépen gyorsul. Ügyesen váltogatva, a városi forgalomban egészen jól lehet bujkálni az autók között. A dinamikus gyorsításkor behallatszik a motor dörmögése, de még a kellemetlen határ alatt marad a zajszint. Azonban 3500 fölé pörgetni nem nagyon érdemes, annak ellenére, hogy csak 5000-nél tilt az elektronika. Érdekes, hogy olyan 2500 környékén nagyon megindul, a motor nyomatéka itt már nagyon jól érezhető és a dízel ereje itt kezd megmutatkozni igazán.

Az igazság az, hogy a teszt során városban olyan sokat nem is mentem vele. Ha már dízeles és állítólag keveset fogyaszt, akkor nagyobb távolságon érdemes próbálgatni és a nagyihoz is el kellene jutni az erdőbe. Ezért Piroskával elmentünk fel a hegyekbe, jó messzire a városi forgatagtól. Lillafüred, Tokaj és a Bükk hegyi útjai kellően messze voltak ahhoz, hogy mérni lehessen egy valós fogyasztási értéket. Autópályán olyan 450 km futott az autó összesen, a teljes tesztút azonban 770 km volt. Autópályán átlag 120-as tempóval autózva, ötödikben szinte alig lehetett hallani a motort. A menetszél nagyobb zajforrás volt, mint a dízeles erőforrás. Annak ellenére, hogy viszonylag kicsi ez a dízel, gond nélkül vette a 160-as tempót is. Ötödikben, visszaváltás nélkül 120-ról 160-ra a belső sávban folyamatosan jól gyorsult. Így nem kell szégyenkeznie, ha éppen hosszabb sort kell dinamikusan előzni. A Bükk hegyi útjain elég sokat kellett váltogatni, mivel a fordulat hamar leesett 2000 alá és a lendületes haladáshoz kicsit pörgetni kellett. Féltem is, hogy oda a jó kis fogyasztás, mert biztosan megeszi a maga kötelező gázolajadagját ilyen hajtás mellett. De egy tesztbe bele kell ennek is férnie, így hát sokáig nem bánkódtam ezen.

A fogyasztási adatokra akkor kezdtem el felfigyelni, amikor túlléptük a 470 km-es teszttávolságot. . Eszembe is jutott, hogy akkor kb. most kellene tankolni, ha benzines autóval lennék, de az a fránya mutató még csak középtájékon járt, így messziről elkerültük a kutakat. Ezért mentünk vele még jó sokat, összesen 770 km-t és a tesztút végén még mindig nem akart kifogyni a gázolaj. Hazaérkezve 5,2 literes fogyasztási adatot regisztráltam a teljes útra. Benzines autókhoz szokott autótulajdonosként hihetetlennek tűnt az eredmény, a dízelesek meg most biztos jót vigyorognak, hogy mit kell ezen csodálkozni.

A dízel meggyőzött arról, hogy a Swiftet érdemes ezzel is választani. Főleg azoknak, akik sokat mennek hosszú távon, nem szeretnek sokat és sokszor tankolni és leszoktak már arról, hogy elsőként akarjanak eljönni a zöldjelzésre váltó lámpától.

Tesztautónk az alap GLX felszereltségű volt, könnyűfém felnikkel szerelve. A dízeles Swiftet kizárólag GLX felszereltségben vásárolhatjuk meg, ami azért baj, mert a lelendő vevőnek választási lehetősége sincsen. Értem én, hogy így három millió körül tartható az ára, de a választás lehetőségét érdemes lenne fenntartani azoknak, akik hajlandóak költeni egy kicsivel többet a GS felszereltségre. A GLX felszereltségű dízel Swift ára jelenleg: 3.099.000..-Ft, a klímás verzióé pedig 3.399.000.-Ft. A piacon elérhető hasonló autók közül talán a Fiat Grande Puntó, vagy a Citroen C3 lehet az ellenfele.

A teszt során felhasznált üzemenyagot a Suzuki Plusz márkakereskedés biztosította!

Az összeállítást készítette: Tompici , Swift Klub